A dohányzás mint betegség. A dohányzás káros hatásai

A dohányzás káros hatásai

A dohányzó anyák újszülöttjei átlagosan kisebb súlyúak, mint nem dohányzó anyáké. Ismert, hogy az újszülöttkori és csecsemőhalálozás egyaránt magasabb dohányos anyák gyermekei között, és ez minden születési súlykategóriában megfigyelhető tehát nemcsak a kis súllyal születettek körében.

A nikotin ártalom dózisfüggés és időfüggés a magzatra is érvényes: minél többet és a terhesség minél hosszabb része alatt dohányzik az anya, annál veszélyeztetettebb a gyermeke.

A gyermekkori csökkent tüdőkapacitás és az asztma kialakulásának veszélye is nagyobb dohányos anyák gyermekei között.

A cigarettázás hatással van a vér ösztrogén fontos női nemi hormon szintjére is.

Bár történtek jogszabályi módosítások és szigorítások annak érdekében, hogy a káros szenvedéllyel élők száma csökkenjen, azonban áttörő változást még nem sikerült ezidáig elérni. A dohányzás okozta fej-nyaki daganatok A dohányzás elleni kampányok általában a dohányzás okozta tüdőrák kockázatát emelik ki elsősorban. Fontos azonban leszögezni, hogy bár valóban jelentős rizikófaktort jelent a dohányzás a légzőszerveket érintő daganatos betegségek kialakulásában, a dohányzás azonban nem pusztán a tüdőrákos esetek emelkedett számáért felelős. A dohányzással a szervezetbe juttatott méreganyagok a fej-nyaki régióban kialakuló tumoros elváltozások esélyét is jelentősen növelik.

A dohányzás antiösztrogén hatását vizsgálatok bizonyítják. A lecsökkent ösztrogén csontritkulást, korai menopauzát, fokozott foltos vérzést, és kockázatot jelent a méhrákra.

Dohányzás okozta betegségek Nyomtatás A A fejlett ipari országokban talán a legjelentősebb népegészségügyi kihívást jelentő három betegséget, a COPD-t, a tüdőrákot és a szív-ér rendszeri betegségeket kapcsolták össze ezzel a megnevezéssel — és a dohányzásban találták meg a közös etiológiai tényezőt. Az is közös vonása ennek a három pusztító kórképnek, hogy meggyógyításukra jelenleg nincsenek eszközeink.

Az alacsony ösztrogénszint rendkívül sok problémát a dohányzás mint betegség a fent említetteken kívül is pl. Ismeretes, hogy a menopauza után a dohányzás mint betegség nő kap hormonpótló kezelést, a klimax kellemetlen tüneteinek csökkentésére.

A dohányzással együtt a kezelés kockázata nagymértékben emelkedik. Az elmúlt évek vizsgálatai megállapították, hogy a cigarettázás és az arc ráncosodása között szoros kapcsolat áll fenn.

DOHÁNYZÁS ÁRTALMASSÁGA BETEGSÉGEK

A dohányzók ettől elvesztik vonzerejüket, és öregebbnek néznek ki. A cigarettázás csökkenti a bőrben a hajszálerek és a kiserek áteresztő képességét, így a bőrnek csökken a vérellátása, ez károsítja a kötőszöveteket, ami nélkülözhetetlen a bőr integritásának megtartásához.

Kimutathatóan az erős dohányos, akik hetente több mint egy dobozzal szív, 4,7-szer valószínűbben ráncos, mint a nemdohányzók.

Az erős napozás több mint 50 óra a napon 3,1-szeresére növeli a korai ráncosodás valószínűségét.

Diószegi Judit, pszichiáter Aki dohányzik, számos káros tényezőnek és következményes negatív hatásnak, betegségnek teszi ki magát. Vajon minden dohányos tisztában van az összes következménnyel? Tekintsük át részletesen. A dohányfüst többféle egészségre káros anyagot tartalmaz: kátrány, szén-monoxid, nikotin, policiklikus szénhidrogének, nitrózaminok, ciánhidrogén, radioaktív polonium, arzén és még sorolhatnánk Hirdetés A dohányzás nőket érintő hatásai A dohányzás a koszorúér betegségek rizikótényezője nők esetében ez magasabb, mint férfiaknála leszokás csökkenti az infarktus kockázatát.

A dohányzás és a napozás okozta korai ráncosodás esetén az egyes faktorokkal járó valószínűségek, összeszorzódtak. Vagyis az erős napozó és egyben erős dohányos személynél kb.

Mivel a dohányzás káros hatással van a légutak és tüdő működésére, azt is feltételezik, hogy a tüdő elégtelen működése visszahat az agyra, és kedvezőtlenül befolyásolja a gondolkodás folyamatát.

A dohányzás, cigarettázás hására felléphet az úgynevezett "oxidatív stressz" jelensége, ami annyit jelent, hogy a szabad gyökök és az antioxidánsok egyensúlya felborul a szervezetben, ez pedig hosszú távon az idegsejtek károsodásához vezethet.

• 55 évig leszokhat a dohányzásról
• Hogyan változott meg amikor abbahagyta a dohányzást
• Ezek a kórok általában minden dohányost sújtanak, hiszen a füst a légzőszervrendszer ezen részeihez mindenféleképpen eljut.
• A dohányzás leállításának gyors módjai

Azt még nem tudni pontosan, hogy az oxidatív stresszt a tüdő elégtelen működése vagy pedig magának a dohányzásnak az agy szöveteire gyakorolt káros hatása váltja-e ki. Tehát nem igaz az a mondás, hogy a dohányzás élénkíti az agyat.

Sőt, minden bizonnyal roncsolja az agysejteket és ezzel együtt csökkentheti az intelligenciát is. A számos daganatosérrendszeri és egyéb betegségek kockázatának növekedése mellett ezért is fontos a dohányzók főleg a fiatalok figyelmét felhívni arra, hogy hagyjanak fel e káros szenvedélyükkel és éljenek egészséges, füstmentes életet.

A nikotin az idegrendszerre gyakorolt hatásain kívül számos más, direkt károsodást is okoz:.